Bélapátfalva körtúra

Bélapátfalva város Heves megyében, a Bélapátfalvai járás székhelye, mely Egertől északra a Bükk hegység nyugati oldalán fekszik. A település az Eger-patak völgyében futó országút mentén található.

Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 méter magas Bél-kő nyugati lábánál.

A település nevét az e tájon szállásbirtokos Bél nemzetségtől kapta. Nevét az oklevelek a XIII. századtól Bel, Beel, Beyle névalakban, 1330-ban “falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” formában, 1415-től pedig Apátfalva névalakban említik.

Apátságát II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.

1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől a települést érintve menekültek és az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. 1412-ben Zsigmond király, 1460-ban Mátyás király az apátságot régi jogaiban megerősítette, de Mátyás halála után e birtokokat más egyházi és világi személyek foglalták el. 1495-ben Verebélyi apát Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt. A szerzetesek 1534-ig éltek a monostorban, amikor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, s Eger vidékén meghonosítatta a protestantizmust. Ekkor a szerzetesek a zaklatások elől elmenekültek a monostorból. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor omladozni kezdett, a templom megrozzant, Apátfalva pedig a szarvaskői vár tartozéka lett 1562-ig. I. Lipót király 1678-ban az egri káptalannak adta a falut. 1700-ban Telekessy egri püspök kérelmére a király az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartására adományozta. 1700-tól egészen 1945-ig a település az említett papnevelő birtoka volt.

1815 körül a szeminárium Czvinger József egri kőműves mesterrel egy külső és egy belső rongytörővel felszerelt papírmalmot építtetett a településen. Miután a gyár berendezése rövidesen elavult, az üzem leállt. 1835-ben Schnir András gyáros kőedény gyár létesítése céljából kibérelte a papírmalom épületét, amely azonban csak néhány évig üzemelt.

A szorgos papok otthonának romjaira épült 1843-ban a Hüttner József által alapított apátfalvi keménycserépgyár egy része. A kis üzem híre eljutott a határon túl is. Az itt előállított díszes edények már az 1846-os iparkiállításon sikert arattak, emellett belföldről is igen keresettek voltak. A gyárat a papnevelő intézet az első világháború után lebontotta.

Bélapátfalva 1761 előtt mezővárosként szerepelt, majd a malmok, a papírgyár, a keménycserép-gyár és a 1910-ben a régi cementgyár megépítésével kialakult a település ipari jellege. A két világháború között itt állították elő az országban termelt cement egynegyedét.

Jelentkezek a túrára

Kérésesekre, beiktatunk egy közös szalonnasütést is a túrába. Így kérlek, hozd magaddal a szalonnasütéshez szükséges dolgokat, amit a parkolóban hagyunk, és a túra végén fogunk magunkhoz venni.

Következő túránk időpontja: 2022. október 29.

A túra útvonal kb. 10 km hosszú, szintkülönbség 300 m, tervezett időtartam kb. 3,5-4 óra, plusz a pihenők.

Hozd magaddal a túrához alkalmas felszerelést (kényelmes réteges ruha és kényelmes vízálló cipő) igényednek megfelelően. Várható hőmérséklet +18 fok.

A hátizsákodban rejts el elegendő elemózsiát és védőitalt az útra.


Gyülekezés: 2022. október 29-én 10.00-kor szombaton, Bélapátfalva, Lak-völgyi tó parkolója.

Túra indulása 10.15-kor.

Túra indulási helyszíne:

Bélapátfalva, Lak-völgyi tó parkoló, 3346

(GPS koordináta: N48.0588633,E20.3669764,)

Utazás egyéni kis csoportokban.

Szívesen segítünk a csoportok kialakításában, részletek a jelentkezési lapon.

A túra ingyenes, de köszönjük, ha hozzájárulsz a túra szervezéséhez 1.000 Ft-tal.

Jelentkezek a túrára